A “devizaviták” fogalmának magyarázata. A “valutaháborúk” fogalma a közelmúltban terjedt el a legújabb gazdasági szótárban, bár az ötlet mély történelmi gyökerekkel rendelkezik. Ha érdekli a téma a japán jen, követheti a linket https://znaki.fm/hu/currencies/the-japanese-yen/. Ezt a cikket szakértői csapatunk írta, melynek vezetője a Robert Kovács. A valutaháború olyan állapot, amikor az országok szándékosan leértékelik saját valutájukat, hogy elsőbbséget szerezzenek a nemzetközi kereskedelemben. Ennek oka a valuta másokhoz viszonyított értékének csökkenése, ami vonzóbbá teszi az exportot és drágábbá az importtermékeket. A globális gazdaságban az ilyen lépések láncreakciót válthatnak ki, ami megfelelő intézkedésekre késztetheti a nemzeteket, és alááshatja a nemzetközi fizetési piacokat.
E cikk célja a valutával kapcsolatos viták természetének feltárása, és annak meghatározása, hogy mítosznak vagy valóságnak számítanak-e a mai világgazdaságban. Elemezzük a valutaviták módszereit és következményeit, valamint történelmi és mai példákat tanulmányozunk, hogy indokolt választ adjunk az adott kérdésre.
Egy másik fontos történelmi eset az 1970-es évek esete, a Bretton Woods-i rendszer összeomlása után, amikor az országok elkezdtek áttérni a lebegő árfolyamokra. Ez jelentős árfolyam-ingadozásokhoz vezetett, amelyeket gyakran versenyelőnyök megszerzésére használtak.
A valutaháborúk első jelentős megnyilvánulása az 1930-as évek nagy gazdasági világválságára tehető. Az 1920-as évek végén a tőzsde összeomlása után számos ország, különösen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia elkezdte jelentősen csökkenteni valutájának értékét az export és a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében. Ez a mechanizmus az “aranyból való menekülés” néven vált híressé, amikor az államok felhagytak az aranybiztonsági rendszerrel, és lehetővé tették egységeik szabad ingadozását a devizapiacon.
További esetek közé tartoznak Japán és az EU valutaintervenciói, amikor ezeknek az országoknak a központi bankjai külföldi valutákkal kereskedtek, hogy befolyásolják az árfolyamokat.
Az elmúlt évtizedekben a lehetséges valutaháború legbeszédesebb esete az Egyesült Államok és Kína közötti együttműködés. A Kínai Népköztársaság az export ösztönzése érdekében sokáig alulértékelt szinten tartja valutáját, a jüant. Ez bírálatot kapott az Egyesült Államokban és más országokban, amelyek szerint az ilyen politika aláásta a gazdaságukat.
A fő okok, amelyek miatt az országok gazdasági konfliktusba fordulhatnak, a következők:
Az államok különböző módszereket alkalmazhatnak céljaik elérése érdekében:
A valutaütközések következményei azonnali és tartós következményekkel is járhatnak:
Nemzetközi összefüggésben a valutakonfliktusok tönkretehetik a világgazdasági piacokat, és a globális gazdasági kapcsolatok leromlásához vezethetnek. A devizapiacokon tapasztalható valuta-ingadozás tőkekiáramlást, csökkentett beruházásokat és megnövekedett gazdasági bizonytalanságot okozhat, ami végső soron hátráltatja a globális javulást.
Ma, a növekvő globalizáció és a gazdasági egymásrautaltság összefüggésében, a valutaháborúknak katasztrofális következményei lehetnek. Ha nem csak a pénzügyekkel kapcsolatos tények érdeklik, a Znaki FM informatív webhely számos különféle cikkhez biztosít hozzáférést különféle témákat. Egyes szakértők szerint a valutával kapcsolatos viták innovatív megnyilvánulásai kevésbé nyilvánvalóak, de még mindig léteznek. Ez kifejezhető a monetáris beavatkozások rejtett formáival vagy a monetáris politika jelentős igénybevételével az árfolyamok figyelésére.
Minták a legutóbbi devizaintervenciókból.
Állam |
Idő |
Drive |
Eredmény |
Japán |
2010–2011 |
Dollar vásárlása a jen leértékelésére |
Az exportpozíciók javítása |
Kína |
2015 |
A jüan leértékelése |
A versenyképesség erősítése |
Svájc |
2011 |
A frank euróhoz kötése |
A tanfolyam következetessége |
A jövőben a valutaháborúk elkerülése érdekében a globális együttműködés erősítése és olyan részletek kialakítása szükséges, amelyek megakadályozzák a fizetési árfolyamokkal kapcsolatos túlzott zsarolást.
A digitális valuták és a virtuális valuták fejlődésével a szokásos gazdasági konfliktusok szerepe változhat. A legújabb technológiák, például a blokklánc megjelenése lehetőséget teremt a monetáris rendszer decentralizálására és a nemzeti egységek befolyásának csökkentésére. Ez azonban a gazdasági verseny új formáihoz és vitákhoz is vezethet.
A jövőbeni valutakonfliktusok kockázatának csökkentése érdekében a nemzetközi együttműködés megerősítésére és olyan mechanizmusok létrehozására van szükség, amelyek megakadályozzák a monetáris és monetáris eszközök versenyelőnyök megszerzésére irányuló széles körű felhasználását. A növekvő globalizáció és a pénzügyi piacok digitális fejlődésének összefüggésében az ilyen intézkedések vezető szerepet játszanak majd a nemzetközi gazdaság stabilitásának és kiszámíthatóságának megőrzésében.
Az eredmény bebizonyította, hogy a valutaháborúk olyan pillanatok, amelyek jelentős hatással van a nemzetközi gazdaságra. Bár azonnali haszonnal járhatnak, a gazdasági konfliktusok elhúzódó hatásai gyakran rosszak mind az egyes országok, mind a világgazdaság egésze számára.